A Balaton és partvidéke, valamint a Felvidék állandó civilizációs nyomás alatt van. A tó élővilágára és természetes működésére jelentős negatív hatással van a fürdőzők több ezres tömege, a hajóforgalom növekedése, a partmenti kikötők és ingatlanok építése, a nádasok és vizes élőhelyek felszámolása. Nemcsak a vízminőség tekintetében, de az élőhelyek beszűkülésében és eltűnésében ez jelentősen tetten érhető, ami a leglátvényosabban a kétéltű és madárvilágot érinti.
De nem csak a tó melletti közvetlen területek, amik megsínylik az építési lázat, az ingatlanspekulációt, a külterületek belterületi bevonását, a megnövekedett forgalmat. A szőlőhegyek és mezőgazdasági kultúrtájak és tájegységek semmisülnek meg fokozatosan, amikor a települések vezetői a beépítésben látják a fejlődés egyetlen, lehetséges útját.
A beépítés nem fejlődés.
A táj hangulata, a tágasság és tér érzése, a szőlősorok, kaszálók és rétek felett felbukkanó templomtornyok mindenki szívét megdobbantják. Sokakban, akik megtehetik, megfogalmazódik a vágy, hogy akar egy darabot ebből, magának.
Mi van, ha mindenki akar ebből egy darabot?
Az lesz, hogy elveszik az érzés, amiért megdobbant a szíve, mert a beépítettség miatt elveszett a táj hangulata.
Az én, a mi felelősségvállalásunk abból áll, hogy ráébresszük az embereket arra, hogy ez egy káros folyamat, hogy felhívjuk a Balaton Riviéra öt kis települése vezetőinek és lakosságának figyelmét az örökölt táj, természeti értékek, kultúrtörténeti egység és épített örökségi értékek megmentésének szükségességére, a külterületek belterületi bevonásának leállítására, a beépítések mindenkori megszüntetésére.
A témában lehetőségeink szerint cselekszünk előadások szervezésével, erdőkben hulladékgyűjtéssel és annak szervezésével, felszólalásokkal, beszélgetésekkel és publikációkkal. Csatlakozz hozzánk, írj nekünk, segíts a célok elérésében.
Köszönettel,
Csomai Lóránt
